Miért okoznak 10 milliárd forint kárt a magyar vásárlók a webshopoknak?
Egyetlen át nem vett utánvétes csomag nem tűnik komoly problémának. A futár visszaviszi, a termék visszakerül a raktárba, és kívülről úgy látszik, mintha nem történt volna semmi. A valóságban azonban minden ilyen rendelés több ezer forint veszteséget okoz a webáruháznak.
Országos szinten pedig már nem néhány millió, hanem legalább 10 milliárd forintos problémáról beszélünk.
Több tízmillió utánvétes rendelés évente
A PwC–DKSZ Digitális Kereskedelmi Körképe szerint 2024 első kilenc hónapjában körülbelül 63 millió belföldi online rendelést adtak le Magyarországon. Ezeknek több mint 60%-a utánvétes rendelés volt.
A 2024-es adatokból és a piac növekedéséből kiindulva 2025-ben megközelítőleg 90–92 millió belföldi online rendelés történhetett, amelyből körülbelül 50–55 millió lehetett utánvétes.
Az utánvét továbbra is népszerű Magyarországon. Sok vásárló biztonságosabbnak érzi, ha csak akkor kell fizetnie, amikor a futár megérkezik a csomaggal. Ezzel önmagában nincs is probléma. A gond akkor kezdődik, amikor valaki megrendeli a terméket, a webshop becsomagolja és feladja, a vásárló azonban mégsem veszi át.
Hány utánvétes csomagot nem vesznek át?
Az át nem vett csomagokról nincs egységes, hivatalos országos kimutatás. Az arány jelentősen függ a webáruház típusától, a termékektől, a vásárlói körtől és a reklámozás módjától.
Egy jól működő, sok visszatérő vásárlóval rendelkező webshopnál az át nem vett csomagok aránya akár 1–3% körül tartható. Az átlagos webáruházaknál azonban az 5–8%-os arány sem szokatlan, egyes impulzusvásárlásra épülő termékeknél pedig 10–20%, szélsőséges esetben akár 30% is lehet.
Ha országos átlagként mindössze 7%-kal számolunk, akkor az évi körülbelül 52 millió utánvétes rendelésből több mint 3,6 millió csomagot nem vesznek át.
Ez naponta majdnem 10 000 át nem vett küldeményt jelent.
Mennyibe kerül egy át nem vett csomag?
Sokan azt gondolják, hogy a webshopnak ilyenkor legfeljebb a postaköltséget kell kifizetnie. Valójában ennél sokkal több költség merül fel.
Egy átlagos, át nem vett rendelés hozzávetőleges költségei:
| Költség | Becsült összeg |
|---|---|
| Csomag kiszállítása | kb. 2 000 Ft |
| Csomag visszaszállítása | kb. 1 500 Ft |
| Doboz és csomagolóanyag | kb. 300 Ft |
| Összekészítés és csomagolás | kb. 300 Ft |
| Adminisztráció és visszavételezés | kb. 200 Ft |
| A rendelés megszerzésének reklámköltsége | kb. 500–3 000 Ft |
| Teljes veszteség | kb. 4 800–7 300 Ft |
A pontos összeg természetesen webshoponként változhat. Egy nagyobb vagy nehezebb termék szállítása ennél lényegesen drágább lehet, ahogyan a hirdetési költség is többszörösére emelkedhet egy erős versenyben lévő termékkategóriában.
Ráadásul előfordulhat, hogy a termék vagy annak csomagolása a kétszeri szállítás során megsérül, ezért már nem értékesíthető újként.
Csak a szállítás több mint 10 milliárd forint lehet
Egy át nem vett csomagnál az oda- és visszaszállítás együttes költsége átlagosan körülbelül 3 500 forint lehet.
Ha 3,6 millió át nem vett utánvétes csomaggal számolunk:
3,6 millió × 3 500 Ft = 12,6 milliárd Ft
Vagyis önmagában a felesleges kiszállítás és visszaszállítás költsége meghaladhatja az évi 10 milliárd forintot.
Ebben még nincs benne a csomagolás, a munkabér, az adminisztráció, a reklámköltség és az esetlegesen megsérült termékek értéke.
Milliárdok mehetnek el felesleges reklámra is
Egy webshopnak nemcsak a csomag feladása kerül pénzbe. A legtöbb rendelés megszerzéséhez reklámra is szükség van.
A 2024-es adatok alapján egy belföldi online rendelés átlagos értéke körülbelül 16 000 forint volt. Ha 2025-re hozzávetőlegesen 17 000 forintos átlagos rendelési értékkel számolunk, és a reklámköltség rendkívül kedvező, mindössze a rendelési érték 10%-a, akkor egy rendelés megszerzése körülbelül 1 700 forintba kerül.
Az át nem vett rendelésekre jutó felesleges reklámköltés ebben az esetben:
3,6 millió × 1 700 Ft = több mint 6 milliárd Ft
Ez azért különösen fájdalmas veszteség, mert a webshop már kifizette a hirdetést, megszerezte a vásárlót, összekészítette és feladta a rendelést, bevétele azonban egyetlen forint sem lett belőle.
Ha a reklámköltség nem 10%, hanem 20–30%, a veszteség ennél is jóval nagyobb lehet.
Ki fizeti ki végül az át nem vett csomagokat?
Elsőként természetesen a webáruház. Hosszabb távon azonban ezek a költségek megjelennek a termékárakban, a szállítási díjakban és az utánvétért felszámított kezelési költségben.
Ez azt jelenti, hogy az át nem vett csomagok árát végül részben azok a vásárlók is megfizetik, akik rendesen átveszik a rendelésüket.
A webshopok emiatt alkalmazhatnak:
- külön utánvételi díjat;
- magasabb szállítási költséget;
- rendelésmegerősítést telefonon vagy SMS-ben;
- értékhatárhoz kötött utánvétet;
- előlegfizetést nagyobb összegű rendelésnél;
- utánvét-korlátozást korábbi át nem vett rendelés esetén.
Ezek az intézkedések nem a tisztességes vásárlók büntetését szolgálják. A céljuk az, hogy a webshopok csökkentsék a felelőtlenül leadott vagy szándékosan át nem vett rendelésekből származó veszteséget.
Mit tegyen a vásárló, ha meggondolja magát?
Bárkivel előfordulhat, hogy véletlenül rossz terméket rendel, megváltoznak a körülményei, vagy egyszerűen meggondolja magát. A legtöbb esetben nem az okozza a problémát, hogy valaki lemondja a rendelést, hanem az, hogy erről nem szól időben.
Ha a csomagot még nem adták át a futárszolgálatnak, egy e-mail vagy telefonhívás elegendő lehet a rendelés leállításához. Így a webshopnak nem kell kifizetnie a kiszállítást és a visszaszállítást.
Ha tehát valaki tudja, hogy nem fogja átvenni a rendelését, a legkorrektebb megoldás az, ha ezt minél hamarabb jelzi a kereskedőnek.
A valós veszteség a 20 milliárd forintot is megközelítheti
A cikk címében szereplő 10 milliárd forint valójában óvatos becslés. Ha az oda- és visszaszállítás mellett a csomagolóanyagot, a munkadíjat, az adminisztrációt és a feleslegesen elköltött reklámpénzt is figyelembe vesszük, az át nem vett utánvétes rendelések teljes országos vesztesége megközelítheti, sőt akár meg is haladhatja az évi 20 milliárd forintot.
Természetesen nem minden vásárló felelőtlen, és nem minden sikertelen kézbesítés szándékos. Lehet hibás cím, váratlan távollét, technikai probléma vagy sikertelen kapcsolatfelvétel is. Ettől azonban a webshop költsége ugyanúgy keletkezik.
Egy rendelés leadása néhány kattintás. A háttérben viszont emberek dolgoznak, csomagolóanyag fogy, futár indul útnak, reklámköltség keletkezik, és minden át nem vett csomag valódi veszteséget jelent.
Ezért fontos megérteni: az utánvétes rendelés nem egy következmények nélküli foglalás. Ha megrendeltünk valamit, vegyük át – ha pedig meggondoltuk magunkat, szóljunk időben.
